A szabvány kicsi: egy mód arra, hogy megkérdezzük, ki birtokol egy adott token azonosítót, egy mód az átruházásra, és események, hogy a tárcák és a piacterek követni tudják. Minden, amit az NFT-kből felismerünk — a grafika, a gyűjteményoldal, a piactéri hirdetés — erre épül rá azzal, hogy más szoftverek megegyeznek abban, hogy ugyanazt az interfészt olvassák.
Amit a szabvány nem csinál, az az, hogy tárolja magát a dolgot. A szerződés egy azonosítót és általában egy URI-t tart, és az, hogy ez az URI hová mutat, dönti el, jelent-e még bármit a token öt év múlva. Egy olyan szerverre mutató hivatkozás, amit valakinek tovább kell fizetnie, más eszköz, mint egy tartalomcímzett hivatkozás, és a különbség a vásárlás pillanatában láthatatlan.
Kapcsolódó fogalmak
Ide tartozó munkapad
BlockchainSolidity Ethereumon, Polygonon, Base-en és Arbitrumon. Anchor programok Solanán. Teszttel kezdve, mert az újradeploy nem hotfix, amint érték forog kockán.
